Miért állítjuk még mindig az órát?

Minden tavasszal és ősszel elérkezik a hétvége, amikor újra előkerül a kérdés: „Most előre vagy visszafelé kell állítani az órát?” Bár telefonjaink és számítógépeink ma már többnyire maguktól elvégzik ezt a feladatot, az óraátállítás továbbra is része az életünknek.

Az ötlet eredetileg nagyon egyszerű volt: használjuk ki jobban a természetes világosságot. Tavasszal egy órával előrébb állítjuk az órákat, így esténként tovább marad világos. Ősszel pedig visszatérünk a téli, vagyis a normál időszámításhoz, amikor reggel korábban világosodik.

Az óraátállítás szélesebb körű bevezetésében egykor az energiatakarékosság is fontos szerepet játszott. Ha az emberek ébren töltött idejéből több esik a világos órákra, kevesebb mesterséges világításra lehet szükség. Azóta azonban rengeteget változott az életünk, ezért ma már sok vita folyik arról, mennyi előnye maradt ennek a rendszernek.

Az Európai Unióban évekkel ezelőtt felmerült az évenként kétszeri óraátállítás megszüntetése is. A végleges változtatás azonban mindmáig nem történt meg, ezért Magyarországon továbbra is tavasszal és ősszel igazítjuk óráinkat.

2026 őszén október 25-én állunk át a téli időszámításra: hajnali 3 órakor az órákat 2 órára kell visszaállítani. Ez az a kellemesebbik változat, amikor vasárnap reggel – legalábbis az óra szerint – kapunk egy plusz órát.

Az átállást persze nem mindenki szereti. Van, aki néhány napig álmosabbnak érzi magát, másnak pedig felborítja a megszokott napi ritmusát. Érdemes ezért az átállás körüli napokban egy kicsit jobban figyelni a pihenésre, és időt hagyni arra, hogy alkalmazkodjunk az új időrendhez.

És hogyan jegyezzük meg, merre kell tekerni a mutatót? Egy egyszerű kis szabály segíthet:

Tavasszal előre, ősszel hátra.

Amíg pedig nem születik más döntés, évente kétszer továbbra is együtt „utazunk” egy órát az időben – tavasszal előre, ősszel pedig vissza.